2019. jan 28.

Leszarom a szomszéd kertjét (is)

írta: NVK
Leszarom a szomszéd kertjét (is)

#csakazértisszép #szeretemmagam #szomszédkertjenemérdekel

matheus-ferrero-193466-unsplash.jpg

Észrevettétek, mennyire hajlamosak vagyunk elégedetlenkedni? Hogy mennyire rászoktunk arra, hogy folyton csak a rossz dolgokat vegyük észre?

Nem csak másokban, magunkban is. 

Belenézünk a tükörbe, s csak azt látjuk, mennyi kis ráncunk van, mekkora hurka pöndörödik a derekunkon, mennyire lötyög a hasunk vagy dörzsölődik a combunk. (rosszabb napokon háromszor annyit is látok, mint amennyi valójában van)

Számba vesszük az életünket, s mi más jut eszünkbe, mint az, hogy a szomszéd kertje zöldebb, a háza nagyobb, a kocsija újabb, s a tengerpartra ment nyaralni, míg mi csak albérletben lakunk, a verdánk 10 éves és az úti célunk is a Balaton volt.

De tényleg kell ezt? Mi lenne, ha másképp állnánk (én is) a dolgokhoz?

Nézzük így:


Ráncaink vannak? Sebaj, hisz mosolytól vannak, s a miénk a legszebb mosoly a világon.

Hurka van a derékon, nem feszes a cici? Kit érdekel? A legédesebb gyerek kihordásakor rakódott le, ereszkedett meg.

A szomszédnak szebb, jobb, nagyobb? Csakhogy ők folytonos veszekedésben élnek, míg mi sokat nevetünk.

Csak a nézőponton kell változtatni, s máris más lesz a képlet. Nálam például:

Szeretem magam, mert bár előfordul, hogy depibe hajtom magam és kételkedem, mégis mindig fel tudok állni, mindig meg tudom rázni magam, és tovább tudok menni az utamon.

Szeretem magam, mert teremtettem magamnak egy biztonságos életet. Van munkám, van mit ennem, van hol aludnom, s mindezt a családomnak is biztosítani tudom.

Szeretem magam, mert az évek alatt barátokat szereztem, s őket meg is tudtam tartani. S azért is, mert még mindig nyitott vagyok, s képes vagyok újabb számomra kedves embereket magam köré gyűjteni.

Szeretem magam, mert a rohanás mellett is képes vagyok megélni az apró örömöket.

Szeretem magam azért, hogy néha tudok lazítani, adok magamnak énidőt a pihenésre, önmegvalósításra, barátokra, kikapcsolódni, még ha ez csak annyiból áll is, hogy leheveredem és megnézek egy bugyuta sorozatot a tv-ben, akkor is.

Szeretem magam, mert nem hazudok, sem másnak, de legfőképp, magamnak sem.

Szeretem magam, mert képes vagyok megújulni, fejlődni, változtatni. Nem tokosodtam be, nem rekedtem meg, nem hiszem, hogy már mindent elértem.

S végül szeretem magam, mert tudok és merek álmodni. 

No meg azért, mert belőlem csak egy van! S ki szeretne, ha én nem szeretem magam?

Szólj hozzá

önazonosság